BKW Blog Project

<<< vissza

következö 17...

2008. aprilis 02. szerda 20 ora 41 perc 36 masodperc Nya, közben tűzoltó lettem, meg szereztem traktor-jogsit... És vettem egy Nissan Navarát, és Dögnek hívják... És imádom, és még mindig hülye vagyok... komment (1)

2008. marcius 07. pentek 13 ora 36 perc 44 masodperc Boldogság feltételes módban :) komment (1)

2008. januar 22. kedd 16 ora 18 perc 20 masodperc Nemtom, meddig bolyongok még ebben az útvesztőben, de ha kitalálok, jelentem... komment

2007. december 13. csutortok 20 ora 59 perc 48 masodperc Rég imádkoztam lelki erőért. most nagyon kell. pillants rám fél szemmel, kérlek... komment

2007. december 12. szerda 14 ora 03 perc 20 masodperc van egy kislányom, azaz diákom, aki naponta megosztja velem szerelmi titkait. nem tudom, mivel érdemeltem ki bizalmát, nem is emlékszem, mikor mesélte el először. aztán jön, mellém szegődik a folyosón, elmondja és továbbmegy. nem nyűgös, nem nyafizós. különleges lány. amilyen pöttömke, olyan hatalmas a lelke. szeretem. komment (2)

2007. november 14. szerda 18 ora 33 perc 26 masodperc Illent vettem: http://pixinfo.com/fgep/Olympus_SP-560UZ Sokat kell tanulnom hozzá... komment (2)

2007. november 11. vassrnap 11 ora 40 perc 35 masodperc Nagyon jó lett a tegnapi buli... Borrá kereszteltük a mustot, most mán ihatjuk a jó fröccsöt. Suliban már évek óta kutatómunkákat végez a biológiatanárnő. Legtöbbször a Mura holtágainak élővilága a téma. A napokban bizalmasan hozzám fordult, s odasúgta, nem készítenék nekije képanyagot a bemutatóhoz. Felcsillant a szemem, mert lesz okom ismét kimenni a Szentkirályi-tóhoz. És Isten bácsi is lekacsintott, mert kisütött a nap. Törekedni fogok, hogy szépek legyenek a képek. :) komment

2007. november 10. szombat 10 ora 56 perc 00 masodperc Itt gubbasztok egy irodában. Plakátokat nyomtatok. Szar lassú a gép, szétúnom magam. Kéne írni valamit, de ez a siralomvölgy életem nem szolgál semmi érdekessel. Igen érdekesen alakulgat az életem, azaz sehogy. Sivár, de egyben állandó várakozás. Nemtom, a megváltóra várok, vagy mire? S hogy azért véletlenül se érezzem magam jól, berak ilyen heteket, mint ez volt. Lehordás a semmiért, defekt, zaklatás, ignorálás, átverés, szal jó. De kibírom, mert én mindent kibírok. Tegnap buliztam. Mondjuk, kedvem nem volt hozzá, de azért, hogy ekkora lúzer vagyok, a barátaimmal szemben nem lehetek pöcs. Hát elmentem. Van egy igen eredeti fazon a baráti körömben. (Igaz, mind eredeti, de ez nagyon, hehehe.) Enyhén a bor hatása alatt, létrehoztunk egy alapítványt: Arany(at)ér. Mindenki beléphet, aki rendelkezik eme nemes fémmel, s a felajánlott portékát szívesen fogadjuk, s csakis jótékonysági célra fordítjuk. Na, ez lesz ám a biznisz! :DDDD Ilyet még senki sem csinált. Jót röhögtünk, aztán eláztam, hazamentem, lefeküdtem. Ma is buliba kell mennem, kedvem semennyi, de a fent ecsetelt dolgok miatt mégis el kell menni. komment (2)

2007. november 07. szerda 19 ora 55 perc 05 masodperc Újra színes szeretnék lenni... komment (2)

2007. oktober 25. csutortok 12 ora 05 perc 16 masodperc Akarok venni: új fényképezőgépet, kályhát, egy terepjárót. Munkahelyet is váltanék. Pénzem nincs, semennyi. Kiindulópontnak nem is rossz... komment

2007. oktober 18. csutortok 20 ora 53 perc 33 masodperc Asszem, mégiscsak pszichiáternek kellett volna lennem... :DDD komment

2007. oktober 18. csutortok 08 ora 25 perc 16 masodperc Ahogy nézegettem Bubuska remekműveit, felébredt bennem a vágy, hogy kéne egy komolyabb gépet vennem. Ãœgyes a kis olimpuszom, dehát... Na, pánzem meg nincs... Hát úgy döntöttem, rakok ki egy kalapot, oszt lehet jótékonykodni :D A bulik folytatódnak... Érdekességnek: mindegyiken én főzök... Legalább ebben lelhetem örömöm, ha másban nem nagyon ;) komment

2007. oktober 08. hetfo 12 ora 57 perc 23 masodperc Nem mertem előre szólni, mert féltem, megint baj lesz. Szombaton volt az évfordulója a kobakom tesztelésének. Ismét buli volt, unokaöcsém szülinapja. Hiányzott a dolog sava-borsa, de megnyitónak elment. Én meg megúsztam ép fejjel... Aztán most annyi a szülinapos, hogy márciusig szinte minden hétvége ezzel telik. Legalább mozgalmas lesz a telünk. Más. Azt hiszem, kiábrándultam a hivatásomból. Nagyon nehezen járok be melózni. Nem a mindennapi nyafizásról van szó, ez komolyabb... Asszem, váltani kéne... Van kb. egy évem, hogy keressek valamit... komment (1)

2007. oktober 03. szerda 22 ora 44 perc 18 masodperc Nagy elszántság kell ahhoz, hogy az ember hinni tudjon (merjen?) valamiben... komment

2007. oktober 02. kedd 00 ora 15 perc 24 masodperc Ma elszúrták a napom, de végül jó lett. Képtelen voltam a fenekemen üli, s valami okosat tenni a kútbaesett tervek helyett. Aztán unokatesómmal herviseztünk. Kedvezmények következménye vásárlás. Egy kis pufajka, ujjatlan, piros, de pirooooooos... Nem kellett volna nagyon, de mégis... Aztán hazafelé megálltunk kombájn-men nézőbe, oszt még haza is kellett szállítani (nem a gépet). Miért mondják azt, hogy a nők sokat beszélnek, hogy a nők pletyiznek? Be nem állt a bagólesője hazáig! Lestem a nyakát, netán kopoltyúja van, s azon lélegzik, mert levegőt nemtom, mikor szippantott, annyit latyakolt. A másik dolog: minden friss hírt, majdnem minden friss hírt a hímnemű embertársaimtól tudok meg. Asszem, ezzel mindent megmondtam. Undok, kíméletlen, lehetetlen és imádnivaló. komment

2007. szeptember 30. vassrnap 20 ora 00 perc 20 masodperc Mivelhogy a tortába ismét nemtok belépni, ide írom a megjegyzésem, hozzászólásom észrevételem vagy mittudomén: Józsi, drága, nem vagyok irigy, együtt örülök veled boldogságodnak. Olyan jó érzés, amikor látom, valakinek a sikerét. :) Csak nálam az a gond, hogy már belefáradtam abba, hogy mindig a rövidebbet húzom. Valamit nagyon elcseszhettem a múlt életemben, hogy most így szívatnak a fentiek... komment (5)

2007. szeptember 24. hetfo 17 ora 07 perc 31 masodperc Megvolt a szüret... Ismét konyhatündi voltam. Három nap szinte ki sem mozdultam a konyhából, mert ugye, nagybátyám szüretelőit is meg kellett etetni. Az én szőlőskertem piciny. A szüretelő rengeteg. Végigmarhulták a szedést. Aztán jöttek enni. Öröm volt őket nézni. Aztán ittak... Én nem nagyon, me üröm az örömben egy kínzó nátha. De azé jó vót. A társaság is, aztán a végére már csak néhányan maradtunk talpon. Kinyomtuk a préset, lemostuk, helyreraktunk mindent, s egy jót beszélgettünk. Másnap aratás. AZ egy más világ, más dimenzió, más ott Ő, más vagyok én. Minden más, minden olyan egyszerű és boldog. Aztán tegnap szüret egyik drága barátomnál. Nagyon jól éreztem magam. Végre megismerhettem rejtegetett barátnőjét. Összebarátkoztunk. A pasast meg lehordtam, hogy azé jó lenne a kislányt többször emberek közé hozni. Aztán kiderült, fél, hogy elrosszítjuk. Van benne valami, hihihi! Délután ismét aratás. Most meg ez a fagyar hétköznap... Utálom... Megyek kaktuszkákat dédelgetni. Elhanyagoltam őket... Nem jó ez így... Asszem, kimerültem... Kéne pihenni... Egy séta megteszi... komment (6)

következö 17...